Tartanak-e az ateisták karácsonyt?

A Google keresési gyakoriságok lekérdezésére alkalmas oldala arról árulkodik, hogy itt valami készülődik. Van egy szó, amire egyre gyakrabban keresnek. Az előző évek tanúsága szerint valamikor december 24-én lesz a maximum. Aztán gyors hanyatlás. Időközben hazánkban 900 milliárd forintot költünk ajándékokra.¹ Több mint másfél millió fenyőfát irtunk ki.² Több száz tonna csomagolópapírt dobunk a szemétbe.³ És miközben az ateizmus az évszázadok során lassan menetel a maga diadalútján, egyesekben felmerül a provokatív kérdés, hogy vajon a hitetlenek tartanak-e karácsonyt. A válasz természetesen nyilvánvaló. Mindenkinek feltűnne, ha a magyar lakosság negyede tudomást se venne a decemberi vásárlási lázról. (A számokkal kicsit csaltam. Ha a karácsony keresztény ünnep, akkor valójában a lakosság háromnegyed részéről, a nem-keresztények bojkottjáról van szó.) ⁴

A téli napforduló ünnepét eredetileg az i.sz. harmadik században rendelték el a Római Birodalomban, a Mithrász-kultusz nyomására. Az erősödő kereszténység hatására a téli napforduló pogány ünnepe fokozatosan egybeolvadt Krisztus születésének ünnepével, és idővel sok pogány szokást magába olvasztott (köztük a karácsonyfa állítást és az ajándékozást is). ⁵ Ahogy az utóbbi évszázadok során az állam elvált az egyháztól, napjainkra a karácsony is szekularizálódott. A vállalkozók nem Jézus születését vagy az eljövendő isteni birodalmat ünneplik, amikor már november végén karácsonyi ruhába öltöztetik a kirakatokat, hanem a pénzt. És a gyerekekben sem valamiféle ködös vallási öröm lesz úrrá ahogy december 24. közeleg, csupán az ajándékokat várják. A színes, csillogó gömböket. A karácsonyi ebédet. Vajon hányan mondanak imát az asztal körül, amikor a család egy évben egyszer összeül? És kinek jut eszébe a fa alatti csomagokat látván, hogy állítólag élt egyszer valamikor egy Jézus nevű figura?

Szerencsére a Google Trends ebben is segítségünkre lehet. A trends.google.com címen statisztikát kaphatunk arról, hogy az általunk megadott kulcsszavakra milyen sokan és az év mely szakaszaiban keresnek. Magyarországról a vallással kapcsolatos Google lekérések száma túlságosan alacsony, ezért nem állnak rendelkezésre megfelelő statisztikák, jobb híján tehát a nemzetközi helyzetet elemzem.

Az első ábra a "karácsony" (kék), "Krisztus" (piros), "keresztény" (sárga) és "Jézus" (zöld) szavak keresési gyakoriságát tartalmazza. A víszintes tengely az időt ábrázolja 2004-től napjainkig, a függőleges tengely pedig az adott szóra való rákeresés gyakoriságát adja meg. Jól látható, amint decemberben a "karácsony" kifejezés (kék) a magasba tör. A vallással kapcsolatos kifejezések látszólag nyugodtan lapulnak tovább az ábra alján, mintha a Google felhasználói semmiféle kiemelt érdeklődést nem mutattak volna irántuk karácsony tájékán.

A második ábrán, hogy a változásokat jobban szemügyre vehessük, a "karácsony" kifejezést "ajándék"-ra cseréltem. Az "ajándék" kapcsolódik a karácsonyhoz, ezért jól látható a kék görbe decemberi kiugrása, mivel azonban erre kevesebben keresnek rá, mint a "karácsony" kifejezésre, a kiugrás a többihez képest nem annyira jelentős. A függőleges tengely léptéke ezen az ábrán kisebb lett, így részletesebb képet kapunk a többi szó keresési gyakoriságáról. A képen több helyen is megfigyelhetjük Jézus nevének kiugrását. A "B"-vel jelölt időpont a Passió című, Krisztusról szóló film megjelenését jelöli. Három másik kiugrás 2004, 2005 és 2006 húsvét napján tetőzik. Jól látható, hogy a keresési gyakoriság reagál a főbb eseményekre, mint ahogy a "keresztény" görbe folyamatos csökkenése mellett a "Jézus" és "Krisztus" kifejezések apró ingást tesznek a karácsonyi szakaszban is.

A harmadik ábra néhány műszaki cikkel kapcsolatos kifejezést és a "Jézus" szót (sötétkék) tartalmazza.

A statisztikák igen mérsékelt érdeklődést mutatnak Jézus iránt a karácsony körüli időszakban, így nem támasztják alá azt a nézetet, mely szerint a karácsony az emberek - vagy legalábbis a Google felhasználók - fejében szorosan összefügg Jézus Krisztus személyével. Ez jó egyezést mutat azon keresztények tapasztalatával, akik világszerte mozgalmakat hirdettek Jézusnak a karácsonyi ünnepekbe való "visszaépítésére".⁶

Így hát könnyen megválaszolhatjuk a kérdést, hogy ünneplik-e az ateisták Jézus születését. Nem teszik. Vannak, akik a karácsonyt a téli napforduló ünnepének tartják. Egyes ateisták pedig (a Christmas mintájára) Newtonmas-t tartanak, Newton születésnapját, és ezzel a modern természettudomány megszületését ünnepelve.⁷ Az emberek többségének azonban nem kell különösebb indok. Bőven elég az is, hogy szeretnek ajándékozni.

Video (Varga Gábor)
2006. december 2.

1. http://www.menedzserforum.hu/cikk.php?article=31608&pat=3
2. http://www.zoldmagazin.com/belso/fenyokorkep2004.html
3. http://www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/42
4. http://index.hu/politika/belfold/egyh1004
5. http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=8913&page=1
6. http://www.google.com/search?hl=en&q=%22put+Christ+back+in+Christmas%22
7. http://agnosticism.tribe.net/thread/2ba9a16c-0499-4142-a504-f5933eeaff54

A mellékelt ábrák a trends.google.com oldal keresési eredményeit tartalmazzák, és a Google tulajdonát képezik. Ez a cikk változatlan formában, a szerző megjelölésével és a http://www.szabadgondolkodo.hu címre mutató link elhelyezése mellett szabadon utánközölhető.