Mi a kreacionizmus?

Ezen iromány célja, hogy áttekintést nyújtson a kreacionizmusról. Kijelentései alátámasztására nem sorolja a tények, adatok és források hosszú sorát, mert akkor tízszer ilyen hosszú lenne. Az érdeklôdô olvasó ezeket úgyis megtalálja a cikk alján megadott webcímen.

A kreacionizmus itt Európában eléggé ismeretlen fogalom. Egy Amerikában elterjedt, történeti tudományokkal kapcsolatos keresztény nézetrendszert jelöl, ezért bemutatása elôtt nézzük meg, mik a mifelénk elterjedtebb alternatívái.

• A legtöbb keresztény számára az Ôsrobbanás nem más, mint a teremtés pillanata. Vagy úgy, mint Elsô Mozgató; vagy pedig a Biblia Teremtés Könyvének elsô sora, metaforikus értelmezésben vagy profetikus látomásban.
• A Naprendszer kialakulásának elméletét Európában minden módosítás nélkül elfogadják. Legfeljebb alacsony valószínûségû kezdôfeltételekre hivatkoznak, mint isteni közbeavatkozás jelére.
• Viszont az élet keletkezését a legritkább esetben hajlandóak természetes (esetleg szintén Isten által beállított kezdôfeltételek melletti) folyamatnak elfogadni. Az elterjedt nézet, hogy Isten teremtette az elsô sejtet.
• Az ezután induló evolúcióval az ember megjelenéséig ismét nincs sok problémájuk. Legfeljebb Isteni irányítást, vagy ismét a feltételek beállítását teszik fel.
• Az ember evolúciója viszont még mindig nagy probléma: nem akarják fajunkat állatnak elfogadni. Ezért vagy úgy gondolják, hogy Isten rakott lelket egy majomba párszázezer éve, vagy pedig hogy az ember fizikailag is külön teremtetett.

A modern amerikai kreacionizmus születése

A XVIII. században Amerika vallási térképe érdekes képet mutatott: az egyik oldalon ott volt a számtalan, Európából számûzött protestáns vallási közösség (többségük fundamentalista), míg a másik oldalon a felvilágosult, többnyire deista értelmiség. A két csoport mindig is rejtett vagy kevésbé rejtett harcban állt egymással.

A Függetlenség elnyerésekor például az elôbbiek keresztény teokráciát, Isten földi országát akarták megteremteni, az utóbbiak szekuláris demokráciát és teljes vallásszabadságot akartak. Az Alkotmány szerkesztésekor az értelmiség gyôzött - de a harc korantsem ért véget. Annak ellenére, hogy az USÁ-é a világ legszilárdabban rögzített alkotmánya (nem lehet módosítani, csak kiegészíteni), a keresztények - fôleg helyi szinten - újra és újra, alkotmánysértéssel vagy -átértelmezéssel, sikereket értek el (pl. a régebbi latin országmottót - ami a dolláron is szerepel - "in God we trust"-ra változtatták 130 éve).

Az elvilágiasodástól való félelem szülte a múlt század közepén azt az adventista mozgalmat is, amely az egyre terjedô, szabad bibliaértelmezéseken alapuló nézetekkel szemben a 100%-ban szó szerinti értelmezést hirdette; feltámasztva azt a dogmát, hogy a Biblia Isten szava (s nem Isten ihlette embereké).

Tehát: volt Özönvíz, óriások, és Ádám apánk, ki 6000 éve teremtetett. S megszületett a kreacionizmus.

A kreacionizmus gyenge alapjai

Az elv szép, hogy értelmezzük 100%-ban szó szerint a Bibliát, csak nem megvalósítható. Ott vannak mindjárt Jézus példázatai; ezeket a legmegrögzöttebb literalista sem szó szerint értelmezi. De ott van az Énekek Éneke, mely egy nôt ír le hegyekkel, kagylókkal, tejjel, mézzel - ez is minimum metaforikus, de lehet hogy szimbolikus (nô=Izrael, férfi=király). Aztán ott van a próféták virágos nyelve.

Ennél súlyosabb probléma (mert a szövegkörnyezet már nem utal arra, hogy nem kell szó szerint értelmezni) a Föld leírása. Szó szerint egyértelmû, hogy lapos, oszlopokon álló, óceánban úszó Földrôl ír a Biblia - ezt csak át kell értelmezni!

Ezek után nem csoda, hogy ha megnézzük egyes kreacionisták bibliaértelmezéseit, jelentôs eltéréseket találunk. Ezek egy részét több jelentésû szavak okozzák, mert szövegkörnyezetük sem egyértelmûsít; másik része pedig 'elméleteik'-kel össze nem férô passzusok nem szó szerinti átértelmezése (önjelölt tudósnak felcsapott kreacionisták által).

A nagy ellenség: az evolúció

A kreacionizmus Darwin színrelépésével terjedt el valóban széles körben. Ekkor még létezett (valóban) tudományos kreacionizmus is, de hívei tíz-húsz év alatt egytöl egyig elfogadták az evolúció tényét. Hogy miért van evolúció, sokan sokféleképpen próbálták magyarázni, de végül e század harmincas éveiben mégis Darwin elmélete gyôzött. Ez váltotta ki említett önjelölt tudósaik megjelenését. Hogy miért?

Egyrészt az evolúció lerombolja azt a (Bibliában amúgy nem szereplô) dogmájukat, hogy a 'teremtés' szó minden esetben azt jelenti, hogy a semmibôl egy pillanat alatt megjelenik valami (s nem jelenthet például - hm - evolúciót).
Másrészt a közös származás ("common descent") elmélete lerombolja az ember különlegességének naiv alapjait (a lélek helyett a testbôl vezeti le).
Harmadrészt a természetes szelekció elmélete fölöslegessé teszi Isten aktív részvételét az élôlények létrejöttében; es indokolatlanná teszi, hogy a természet csodáiban Isten keze mûvet csodáljuk (ezen 'felhívás' pedig benne van a Bibliában).

Az újdonsült 'kreacionista tudós'-oknak legalább olyan fontos volt az evolúció puszta cáfolása, mint saját hipotézis kitermelése. A mai 'tudományos kreacionizmus' elsôsorban anti-evolucionizmus. Az ellenségkép olyan erôs, hogy minden, a kreacionizmusnak ellentmondó tudományágat összemosnak az 'evolucionizmus' címke alatt (peldák: 6 napos teremtéssel szembeni kozmológia, Özönvízzel szembeni geológia, 6000 éves Univerzummal szembeni csillagászat és nukleáris fizika, stb.).

Kreacionista hipotézisek

Itt csak egy rövid áttekintés következik, hisz ahány 'kreacionista tudós', annyi hipotézis. A felsoroltak nem alkotnak rendszert (tehát egy adott kreacionista bármelyiket vagy akár mindet elutasíthatja).

Teremtés ideje

6000-10000 éve, 6 24 órás nap alatt (a 'Young Earth Creationist' irányzat szerint). Vagy: a Biblia legelsô sora az Univerzum teremtése, míg a következô sortól a Föld újrateremtése (egy nagy Sátán-Angyalok csata után, amire az egyik próféta utal; ez lenne a Jégkorszak). Vagy: a 'teremtés-napok' hosszabb periódusok, "Legyen világosság!" a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás keletkezését írja le (a gyengébb, továbbiakban nem szereplô 'Old Earth Creationist' irányzat szerint).

Özönvíz elôtt

Nincs esô (a Biblia szerint a teremtésük napján a növényeket még csak harmat táplálta). Az akkori felszíni rétegek a mai prekambriumi rétegek. Még nincsenek óceánok.

Nagy korra utaló megfigyelések ellen

Izotóparányos kormeghatározásnak vannak kivételei - ezért szerintük megbízhatatlan. Vagy: felezési idôk változhatnak. Nagyon távoli objektumok fénye hogy érhetett ide - a fénysebesség valtozasaval (elfogultan kiválogatott adatpontok; az összes mérés nem a fénysebesség, hanem a mérések szórásának[=hibájának] csökkenését mutatja). Lassú lerakódási folyamatok - azt hiszik, lineáris extrapoláció miatt gondolják a geológusok, hogy régen is lassúak voltak; ez tényleg indokolatlan lenne. Lassú eróziós folyamatok - M. St. Helens vulkán kitörését állítják szembe velük (pedig a lassú és katasztrofális hatások nyomai megkülönböztethetôek). Holdpálya tágulása oly gyors, hogy visszavetítve egymilliárd éve összeért volna a Földdel (millió/milliárd és inch/cm tévesztésen alapul).

Kis korra utaló 'mérések'

A Föld mágneses mezeje exponenciálisan gyengül, 10000 éve túl erôs lett volna élethez (valójában erôsség hullámosan változik, pólusváltásokkal szinkronban). A Nap zsugorodik (15 éve cáfolt, hanyagul végzett mérésre alapozva). Holdfelszíni porréteg vastagsága alapján millió évnél fiatalabb (egy NASA-számítás alapján, mely már akkor is csak az egyik hipotézis volt, és kezdô feltevéseit már 30 éve cáfolták).

Özönvíz oka

Harmat hirtelen lecsapódása. Vagy: óriási Föld alatti medencék beszakadása. Vagy: óceánaljzatok megemelkedése. Egyeseknél: csak helyi árvíz.

Állatok begyûjtése

Jönnek maguktól, Isten parancsára (utazáshoz kevés élettartam, speciális táplálék jelen-nem-léte útközben nem probléma). Vagy: Noének sok segédje volt (akik nyilván nem bánták, hogy nincs jegyük a Bárkára).

Állatok elhelyezése

Kevés a térfogat - kevesebb teremtett faj, mint ma elô faj (-> Özönvíz után Isten hiperevolúciót alkalmaz). Vagy: nagyobb fajokból kölyöket visznek. Fülledtség ellen ökrök óriás ventillátorokat hajtanak (ami a 40 napos esô alatt semmit se használna - 100%-os páratartalom ki, 100% be). Trágyának csúzdák (ételkihordáshoz így is napi 72 órát kell dolgoznia Noé családjának).

Bárkán nem utazó fajok fennmaradása

Növények: magjaikban (úgy látszik, nem rohadnak meg) vagy tutajokon (Biblia szerint csak a Bárkán maradt fenn bármi élet). Megváltozott sótartalmat nem toleráló tengeri vagy édesvizi halakról, kórokozókról, rovarokról nem beszélnek.

Özönvíz hatásai

A prekambriumi és negyedkori rétegek közti rétegek lerakódása leülepedéssel (állati lábnyomokkal, megkövesedett folyómedrekkel együtt?...). Hegységképzôdés. Víz levonulásakor erózió mindenhol (többszöri erózió/lerakódás váltásról tanúskodó geológiai képzôdmények dacára), Grand Canyon keletkezése (nyilván azért ilyen meredek falú, mert az üledék hipergyorsan szilárdult kôvé).

Özönvíz levonulása

Óceánaljzatok visszasüllyednek. Vagy: kontinensek kiemelkednek. Vagy: Föld kitágul, óceánmedrek létrejönnek.

Özönvíz után

Állatok visszavándorolnak isteni szóra (és nem halnak éhen). Hiperevolúció. Dinoszauruszok (=sárkányok) kihalása. Pangea szétválik (egy a "Föld felosztásá"-ról szóló versszakot az országok létrejötte helyett tektonikus darabolódásként értelmezték). Negyedkori üledékek keletkezése.

Tervézes nyomai az élôvilágban

Rengeteg olyan szerv vagy viselkedés bemutatása, amely szerintük nem fejlôdhetett. A legtöbb azért, mert a szerv/viselkedés egy elemét kivéve már mûködésképtelen (hibás alapfeltevésük, hogy az evolúcióelmélet szerint egy szerv funkcionális részei a semmibôl és külön-külön jelentek meg - s nem egyszerûbb, de más funkciójú részekbôl jöttek létre).

Szervezettség, 'munkamódszerek'

A 'kreacionista tudós'-okat két csoportra lehet osztani. Az egyik az amatôr Bárka-kutatók és régészek lelkes csapata, a másik a profi tudományosság látszatát keltôké. Utóbbiak egy része magánzó, a többi (törvényesen természettudományi karral nem rendelkezô) keresztény kisegyetemeken vagy független 'kutatóintézetek'-ben dolgozik. Utóbbiak közül a két legjelentôsebb a Creation Research Society (CRS) és az Institute for Creation Research (ICR). Általánosan jellemzô, hogy a kutatási eredményt lényegiben elôre rögzítô írásos fogadalmat kell tenniük, és jogosulatlanul hivatkoznak tudományos fokozataikra (vagy maguk találták ki, vagy egy arra nem jogosult keresztény kisegyetem adta nekik).

A tudományos kutatás formai kovetelményeinek nem felel meg továbbá, hogy nem publikálják megfigyeléseiket a tudomány rendes vitafórumaiban, a kereszt-ellenôrzött tudományos folyóiratokban. Ezzel kikerülik a kritikát és a mások által megismételt megfigyelések általi ellenôrzést. Ezt persze úgy tálalják, hogy az elôítéletes lektorok cenzorálják ôket - amely vádat soha egyetlen olyan cikk felmutatásával sem igazoltak, amelyet visszaküldött egy folyóirat.

Nagyon kevés valódi kutatást végeznek. Ennek egyik oka, hogy azon diákjaik, akik végeztek, többnyire szakítottak a kreacionizmussal a látottak hatására.

Kutatómunkájuk legnagyobbrészt abból áll, hogy szívós munkával végigrostálják az evolúcióval, geológiával, paleontológiával foglalkozó irodalmat hibák és idézetek után. A 'hibák' rendszeresen saját szakszerûtlenségük miatt tûnnek hibának, vagy szándékos ferdítések; az idézetek 90%-a ki van emelve a környezetébôl (a maradék 90%-a meg szintén szándékos csúsztatás).

Elméleteiket nem tudományos fórumokon, hanem nagyközönségnek tartott elôadásokon terjesztik. Néha rákényszerülnek visszavonásokra, meghátrálásokra, amiket néha elfelejtenek.

Mindez hiába volna, ha a hívôk tömegei nem lennének olyanok, akikkel mindez megetethetô. De olyanok. Nem csak elképesztôen tudatlanok, de riasztóan kritikátlanok. Soha nem járnak utána a forrásnak. Ami ferdítést vagy környezetébôl kiemelt idézetet egyszer egy 'kreacionista tudós' produkált, az mind terjed feltartóztathatatlanul. Függetlenül attól, hogy 'szerzôje' visszavonta-e vagy sem, hogy született-e cáfolat vagy sem.

Sôt, a kreacionisták elfogadják az evolúció elméletének azt, amit társaik, 'tudósaik' annak mondanak. Például a biológusok bevezették a mikroevolúció (egyszerû fajfejlôdés, pl. alkalmazkodás) es a makroevolúció (magasabb szintû folyamatok, pl. fajszétválás vagy kihalás) még csak élesen el sem különülö fogalmát, ami a kreacionista átfogalmazásban 'típuson' belül "kis" (egyeseknél csak adott génkészlet újrakombinálódása miatti) változás ill. 'típusok' közti átmenet (típus: pl. sas, antilop, macskaféle) lett - az elôbbit elfogadják, az utóbbit tagadják.

Hogy tette tönkre a kreacionizmus a tudomány oktatását Amerikában

Szóval, hogy jöhettek létre ezek a tudatlan és kritikátlan tömegek? A választ az oktatás terén találjuk. A doktori szintû képzés ugyan világszínvonalú, de alatta - groundschool, highschool, college - már nem.

1925-ben Tennessee állam törvényhozásában a keresztény fundamentalisták keresztülvittek egy torvényt, ami megtiltotta az evolúció tanítását az iskolákban. Ezt egy Scopes nevû kisegítô tanár tudatosan megszegte, ezzel próbapert provokálva ki. A híres perrôl film is készült ("Aki szelet vet...", Spencer Tracy-vel), és általában a felvilágosultság bigottság feletti gyôzelmeként tartják számon (talán mert a vádat képviselô exelnökjelölt, Bryant komplett idiótát csinált magából, amikor rákényszerítették a Biblia szó szerinti igazának védelmére).

Az igazság viszont az, hogy a pert Scopes-ék vesztették el. Scopes-t mindössze pénzbüntetésre ítélték, így nem került az ügy a legfelsôbb bíróságra. A törvény a hatvanas évekig érvényben maradt (hasonlóan más államok hasonló törvényeihez). Komoly hatása az amerikai iskolarendszernek köszönhetôen volt.

Az USA-ban nagy hagyománya van a helyi közösségek nagyfokú autonómiájának, amelyhez mindenféle központi, egységesítô törekvéssel szemben foggal-körömmel ragaszkodnak. Például az iskolák esetében a nemzeti alaptanterv nagyon keveset követel meg, a többit a fôleg szülôkbôl álló schoolboardokra bízzák. Így a per után a keresztény fundamentalisták dominálta, fôleg vidéki iskolákban teljesen törvényesen kezdôdhetett el az evolúcióval (és a hozzá csapott tudományágakkal) foglalkozó tananyag megnyirbálása.

A dolgot tovább erôsítette a tankönyvpiac erôsen kapitalista jellege: olyan könyveket írnak, amit minél több iskola hajlandó megvenni; ez (egymás utáni kiadásokban jól követhetôen) öncenzúrához vezetett. Az evolúcióval, földtörténettel, asztrofizikával foglalkozó részeket fél fejezetre, esetenként csak néhány utalásra szûkítették le; e témák be sem kerültek a nemzeti alaptantervbe - sôt egy s más kikerült onnan. Ezzel párhuzamosan az alsó- és középfokú tanárképzésben részesülôk tananyaga is megnyirbálódott.

Közben elterjedt az a szemlélet, hogy a vitatott dolgokat hagyjuk ki, és a tudománnyal kapcsolatban 'csak a tényeket tanítsuk'. E mögött az a naiv tudományszemlélet van, hogy vannak az elméletek, amik be nem bizonyított spekulációk; es vannak a törvenyek/tények, amik bebizonyított elméletek. (Ezzel szemben a modern tudományfilozófia szerint a tudomány semmit sem bizonyít, hanem megfigyeléseket gyûjt és ezeket modellezi; a javasolt modellek a hipotézisek, a sikeresen használtak az elméletek. Így például a geológia akkor is jól írja le és foglalja össze a kôzeteken végzett megfigyeléseket, ha a valóságban csak egy Özönvíz volt 4500 éve - legfeljebb Isten megtévesztô :-) ) Ezzel a szemlélettel a tudományos gondolkodás oktatása, vagy legalább éreztetése is kiszorult az iskolákbol; hisz ha már bizonyított tény, kit érdekel hogy hogy lehet rájönni?

Szóval, így lehetségesek azok a statisztikák, amelyeket egy 1991-es és egy 1993-as Gallup-felmérésben olvashatunk:

• Tízezer évnél nem régebbi Teremtésben hisz az Amerikaiak 47%-a.
• Az alsóbb osztályos egyetmisták 39%-a még mindig a 10000 évnél nem régebbi Teremtés híve.
• Az USA-beli katolikusok 41%-a is a 10000 évnél nem régebbi Teremtés híve (a protestánsoknál ez az arány 53%).
• A népesség 40%-a szerint Isten közvetlenül irányítja az evolúciót.
• Az USA lakosságának mindössze 9%-a fogadja el az evolúciót természetes folyamatnak; és ennek jelentôs hányada maga a tudományos közösség.

A Talk.Origins Archívum még részletesebben tárgyalja a fentieket, rengeteg konkrét példával, adattal, nagy forrásanyaggal.