Frédéric Beigbeder 1999 Ft
(részletek)
Minden ideiglenes: a szerelem, a művészet, a Föld, te meg én. A halál
elkerülhetetlen, mindenkit meglepetésszerűen ér. Ki tudja, hátha pont ez az
utolsó napod? Azt hiszed, van még idôd. Aztán egyszer csak vége,
megfulladsz, lejárt a kiszabott idô. A találkozás a halállal az egyetlen,
ami nincs elôjegyezve a határidônaplódban.
Minden megvehetô: a szerelem, a művészet, a Föld, ti meg én. Azért írom
ezt a könyvet, hogy kirúgjanak. Ha felmondanék, nem kapnám meg a
végkielégítést.
[...]
A keresztnevem Octave, és APC cuccokban járok. A reklámszakmában
dolgozom: hát igen, szennyezem a világegyetemet. Én vagyok az, aki eladja
nektek a szart. Aki miatt olyan dolgokról álmodtok, amiket sosem kaphattok
meg. Örökké kék ég, sosem randa lányok, tökéletes boldogság Photoshopban
retusálva. Dögös képek, menô zenék. Amikor végre összespóroltál annyit, hogy
megvehesd álmaid autóját, amit az égig magasztaltam a legutóbbi
kampányomban, máris leszólom, mert elmúlt a divatja. Három hullámmal elôrébb
tartok, és mindig gondoskodom arról, hogy kielégületlenek maradjatok. A
Glamour az az ország, ahová sosem nyertek bebocsátást. Újdonságokkal
kábítalak, és az újdonságban az a legszebb, hogy sosem marad új. Mindig jön
egy újabb újdonság, ami elavulttá teszi az elôzôt. Nyálcsorgatás, ez a
hivatásom. Az én szakmámban senki se kívánja, hogy boldogok legyetek, mert a
boldog ember nem fogyaszt.
Szenvedésetek a kereskedelem ajzószere. Mi ezt úgy hívjuk, hogy "vásárlás
utáni csalódás". Azonnal kell nektek a termék, de mihelyst megkaptátok, már
egy másikra van szükségetek. A hedonizmus nem humanizmus, hanem cash-flow.
Jelmondana: "Költekezem, tehát vagyok." De ahhoz, hogy szükségletet
teremtsek, irigységet, fájdalmat, kielégületlenséget kell keltenem: ez a
munícióm. A céltáblám pedig ti vagytok.
[...]
Én rendelem el, hogy mi az Igaz, mi a Szép, és mi a Jó. Én válogatom ki
azokat a manökeneket, akiktôl fél év múlva feláll nektek. Addig bámuljátok
ôket a plakátjaimon, hogy topmodellnek kiáltjátok ki ôket; az én csajaim
lelki toprongyot csinálnak minden tizennégy évnél idôsebb nôbôl.
[...]
Mindenkit áthat az elhivatottság: vissza kell szerezni egy vécépapírmárka
tekintélyét, új levesport kell bevezetni a piacon, "konszolidálni a tavalyi
újrapozicionálás révén optimalizált helyünket a margarinszegmensben", "új
területeket kell feltárni a szárazkolbász-piacon"... Egyszer egy terhes
ügyfélkapcsolatosba botlottam, aki a folyosón sírt. (Az ügyfélkapcsolatosok
el szoktak bújni, hogy kibôgjék magukat.)
[...]
Engedsz a UV kísértésének. Ha depressziós vágy, márpedig állandóan az vagy,
tüstént befizetsz egy szoláriumba. Ezért van az, hogy minél nyomottabb a
hangulatod, annál barnább a bôröd. A szomorúságtól jól nézel ki. A
reménytelenség a napszúrásod. Honnan is láthatnák, hogy boldogtalan vagy?
Hisz ragyog az arcod. Azt hiszed, barnaságtól fiatal maradsz, holott az
ellenkezôje az igaz: a vén húsokat arról lehet megismerni, hogy mindig le
vannak sülve.
[...]
Mellékesen jegyzem meg, hogy kihagytad a felsorolásodból a legfontosabb
kereskedelni ünnepet, a Házasságot, ami már januártól kezdve számos intenzív
kampány és akció témája - plakátok a Printemps áruház Boutique Blanche
osztályáról, a jegyesek kívánságlistája kifüggesztve a Lafayette-ben és a
Bon Marchéban, nyomatják az összes nôi magazin borítóján, a tévében, a
rádióban stb. Az agymosott fiatalok azt hiszik, azért házasodnak össze, mert
szeretik egymást, vagy mert boldogok akarnak lenni, holott csak
evôkészleteket, törölközôket, kávéfôzôt, kanapét, mikrohullámú sütôt akarunk
eladni nekik...
[...]
A második estére a hoppmester kalandtúrát szervezett a vadonba. A cél:
elhitetni a határozatlan idôre szerzôdött alkalmazottakkal, hogy
felfedezhetik az országot, kiszabadulhatnak a luxusbörtönükbôl. De errôl
persze szó sem volt: terepjárókon vitték ôket a Rózsa-tóhoz; megnéztek egy
afrikai táncegyüttest, amit a helyi specialitás, a méchoui követett, szóval
semmi valódit nem láthattak. Kizárólag azért mozdultak ki, hogy
meggyôzôdjenek róla: a táj valóban hasonlít a tour operátor prospektusaira.
A turizmus az utazót ellenôrré alakítja át, a felfedezést igazolássá, a
csodálkozást terepszemlévé, a Le Routard-t Szent Tamássá. Oda se neki,
Octave-ot legalább a szúnyogok falták, vagyis maradt még némi esély a
kalandra, feltéve, hogy az ember a szobájában felejti a citromillatú
szúnyogriasztóját.
|
Tudnivalók |
Az oldal 2009. óta nem frissül, de a tartalom továbbra is elérhető. Egyes cikkeket a vallásos emberek sértőnek találhatnak.
|
Albumok |
|
|