A magyar szkeptikusok Budapesten, a Kossuth Klubban gyűltek össze 1992. március 19-én, hogy létrehozzák a Tényeket Tisztelôk Társaságát. Mintegy hetven érdeklôdô jelent meg: tudósok, pedagógusok, újságírók, egyetemisták, bűvészek. Elnöküknek Szentágothai Jánost, a neves agykutatót választották, akinek harcos kiállása az áltudományos nézetek és az azokkal üzletelô szélhámosok ellen széles körben ismert volt. Az összejövetel és az áltudományok elleni fellépés azonban nem volt elôzmények nélkül való.

A rendszerváltás sok addig lezárt zsilipet nyitott fel, sajnos az áltudományok szennyáradata elôttit is. Az új világban helyüket keresô emberek bénultan álltak a soha nem látott szellemi környezetszennyezés elôtt. Bencze Gyula fizikus ekkor az Új-Mexikó Egyetemen dolgozott, s felvette a kapcsolatot az amerikai székhelyű CSICOP-pal vagyis az “Állítólagos Paranormális Jelenségeket Vizsgáló Bizottsággal”. A CSICOP-ot 1976-ban alapították az USA-ban. A Commitee for The Scientific Investigation of Claims of the Paranormal negyedévenként ad ki lapot, tagjai és tanácsadói között 200 nemzetközi hírű tudós, köztük jónéhány Nobel-díjas van. Alapító tagjai közé tartozik a világhírű bűvész, James Randi is. A CSICOP 25. tagegyesülete a magyar lett.

Bencze Gyula megismerte az ô “kifinomult” módszereiket, melyekkel a hiszékenység vámszedôi ellen küzdenek. Hazatérve azonnal társakat keresett az itthoni frontvonalakon vívandó felvilágosító küzdelemhez. A Természet Világa szerkesztôségében és szerkesztôbizottságában cselekvôkész, természetes szövetségesekre talált. A folyóirat még 1991 októberében látta vendégül Barry Karr urat, a CSICOP ügyvezetô igazgatóját. Arról beszélgettek, miként tehetô hazánkban szervezettebbé, hatékonyabbá az áltudományokkal szembeni felvilágosító tevékenység. Ekkor gondoltak elôször egy magyar szkeptikus csoport létrehozására. Barry Karr találkozott a Természet Világa szerkesztôségének és szerkesztôbizottságának tagjaival, valamint a Magyar Természettudományi Társulat képviselôivel. A beszélgetésen jelen voltak azok a tudósok, akik már eddig is többször hallatták hangjukat az áltudományok ellen: Szentágothai János, Almár Iván, Ádám György, Beck Mihály, Bencze Gyula. Késôbb Bencze Gyula megkérte Barry Karr urat, hogy segítsen Magyarországra hozni James Randit. A világhírű bűvészt a parafenomének rémének is nevezik, mert elôszeretettel és látványosan leplezi le a csalókat. A Heliosz Stúdió, a Természet Világa és mindenekelôtt Bencze Gyula kitartó és lehetetlent nem ismerô szervezômunkájának eredményeként 1992 januárjában megérkezett Budapestre James Randi.

A magyarországi látogatást a Magyar Természtettudományi Társulat, a Tudományos Újságírók Kamarája és a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte. Az itteni tartózkodás költségeit a MOVI Heliosz Stúdiója fedezte, melynek munkatársai filmet készítettek Randirôl, aki látogatása alkalmával 300 dolláros szkeptikus különdíjat ajánlott fel a Természet Világa diákpályázatára. Ennek kiemelt jelentôséget tulajdonít az a tény, hogy ezt a világon elôször nálunk hirdette meg a világhírű bűvész, nemzetközivé pedig csak az elmúlt hónapokban tette meg.

A Planetáriumban bemutatta azokat a trükköket, amelyekkel Uri Geller és más parafenomének elkápráztatták a világot. A bűvészek segíthetnek a csalások leleplezésében, hiszen a természet nem csal és a kísérletek megismétlésénél ez kiderülhet.

James Randi elvégezte a manilai csodadoktorok híres operációját. A Planetáriumban a “beteg” szerencsére meggyógyult, nem volt azonban ilyen szerencséje Peter Sellers amerikai színésznek, aki a csodadoktorok áldozata lett. Sellers rákos megbetegedésére az orvosok sürgôs műtétet ajánlottak. A művész azonban inkább a pszi-sebészek kezére adta magát, akik “kivették” a daganatot, vagyis teljesen meggyógyították ôt. A beteg röviddel késôbb meghalt.

Randi látogatásának idejére napilapjaink végre nemcsak parafenoménekkel, hanem az ellenük fellépô James Randivel is “tele lettek”. Nem sokkal távozása után alakult meg a magyar szkeptikusok társasága.

A Természet Világa szkeptikus rovatot indított, a középiskolai diákpályázatán szkeptikus különdíjat nyert diákok írását Amerikában is megjelentették. Többek között a Sceptical Briefs és a Sceptical Inquerer-ben közöltek írásokat a magyar szkeptikus mozgalomról, a Természet Világáról, a gabonakörökrôl.

A Tudományos Újságírók Kamarája a napilapoknál, folyóiratoknál, a rádiónál, a televíziónál dolgozó tagjain keresztül igyekezett hatni a médiára. Szaporodtak a felvilágosító írások, az áltudományokat leleplezô rádióműsorok, s egyszer-egyszer még a szkeptikusok is megjelenhettek a tévé képernyôjén.

A Szkeptikusok fellegvára a Természet Világa szerkesztôsége lett, ide futottak össze a szálak, ide érkeztek a telefonok, ha a TIT szkeptikus elôadássorozatot tervezett indítani, ha elôadót kértek a határainkon túli magyar ajkú pedagógusok nyári egyeteméhez, rádióműsorhoz, tévéadáshoz.

A szkeptikusoknak a múlt év közepén “felsôbb szintű” szövetségese született. Ádám György elnökletével megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Ismeretterjesztô Bizottsága, mely szintén feladatának tekinti az áltudományok elleni fellépést.

A Tényeket Tisztelôk Társasága 1996 végén a néhai Szentágothai János helyett új elnököt választott dr. Czelnai Rudolf személyében.

A magyar szkeptikusok tevékenysége 1997 elején újabb, régóta várt ággal bôvült. A Természet Világa januári mellékleteként megjelent a Szkeptikus Lapok elsô száma.

1995-ben és 1996-ban országos találkozón vehettek részt a hazai ténytisztelôk. A székesfehérvári csillagászokat ugyanis egy ufófesztivál hatására megszállta az ihlet. A Szkeptikus Találkozó ötletét az egyik helyi kulturális központ, A Szabadművelôdés Háza karolta fel, mivel a gondolat találkozott Tóth Lászlónak, a művelôdési ház igazgatóhelyettesének egy korábbi elképzelésével.

Az áltudományok terjesztôi ellen már csak “a rossz gyerek effektus” miatt is fel kell lépni. Ha ugyanis nem szólunk, akkor azt hiszik - és ez terjed el a köztudatban is -, hogy nekik van igazuk. E mellett széles körben kell megismertetni a tudományos eredményeket is.

A magyar szkeptikusok nem a mindenben való kétkedést, hanem a kritikus gondolkodást hirdetik és a józan ész immunrendszerét szeretnék erôsíteni.