Marketing

"És aztán tovább hallgattam a rádiót, míg azt nem hallottam, hogy van valamilyen fajta ital, azt hiszem, Pepsi-Cola volt a neve, amely a fiatalosan gondolkodók itala. Ekkor mondtam, hogy rendben van, ebből ennyi elég. Most egy darabig elgondolkodom ezen. Először is, ez az egész egy hülye ötlet. Milyen az a személy, aki fiatalosan gondolkodik? Feltételezem, olyan, aki szeret olyasmit tenni, amit a fiatalok is. Rendben van, hadd gondolják azt. Akkor ez az ital az ilyen embereknek való. [...] Az egész gondolat, hogy van egy ital, amely speciálisan a fiatalosan gondolkodó emberek számára készül, abszolút képtelenség.
Így ennek eredménye az, hogy minket folyamatosan megsértenek, mindig megsértik az intelligenciánkat. Van egy ötletem, hogy ezt hogyan lehetne viszonozni, legyőzni. [...] Tegyük fel, hogy harmincnapi használatra bérelünk Nagy-Seattle-ben huszonhat hirdetőtáblát, köztük tizennyolc kivilágíthatót. Ezekre a hirdetőtáblákra elhelyezzük a következő figyelmeztetést: "Megsértették az ön intelligenciáját? Akkor ne vásárolja a terméket!" Ezután vásárolunk valamennyi reklámidőt a televízióban és a rádióban. És ekkor valamely program közepén jön egy férfi, és ezt mondja: "Elnézést kérek a megszakításért, de ha ön úgy találja, hogy a hirdetések bármelyike, amit ön hall, sérti az ön intelligenciáját, vagy bármilyen módon zavarja önt, akkor azt tanácsoljuk, hogy ne vásárolja azt a terméket." [...] Nos, ha valakinek van kidobni való pénze, tanácsolom neki ezt a kísérletet, hogy meg lehessen állapítani az átlagos tévénéző intelligenciáját. Ez érdekes kérdés volna, így rövid úton megtudnánk valamit az intelligenciájukról."

/Richard Feynman: A dolgok értelme/