mágikus gondolkodás
"A vérbeli kritikus elme elfogadja, amit csak kevesen képesek -- hogy az ember nem bízhat rutinszerűen az emlékezetben és az érzékekben." --James Alock, "A hit gépezete"
Ifj. Dr. Phillips Stevens antropológus szerint a mágikus gondolkodás olyan jelenségek összefoglaló neve, mint például az a hit, hogy minden dolog valamiféle fizikai és szellemi kapcsolatot is meghaladó összeköttetésben áll egymással. A mágikus gondolkodás különleges erőt és hatalmat tulajdonít sok szimbólumnak tartott dolognak. Stevens szerint "a világ lakosságának legnagyobb része [...] úgy hiszi, hogy valódi kapcsolat van a szimbólum és a hozzá társított dolog között, és hogy valóban összeköti őket valamilyen kimutatható energiaáramlás.". Stevens magyarázata szerint neurobiológiai folyamatok vannak a háttérben, noha a szimbólum specifikus jelentéstartalma kultúráról kultúrara változik. (Nem mintha nem léteznének egyetemes szimbólumok, mint például a tojás, csak épp mást és mást jelentenek az egyes kultúrákban.)
A mágikus gondolkodás vezérlő elve az a vélemény, hogy a hasonló dolgok valóban összeköttetésben állnak, csak épp olyan módon, ami túlmutat a tudományos vizsgálhatóságon (a hasonlóság törvénye). Egy másik vezérlő gondolat egy hit, miszerint "fizikai érintkezés, térbeli vagy időbeli kapcsolat hatására a dolgokban olyan összeköttetés keletkezik, amely szétválasztásuk után is megmarad" (a ragályosság tövénye) (Frazer; Stevens). Gondoljuk csak a paranormális nyomozóra, aki azt állítja, hogy képes információt szerezni egy eltűnt személyről, ha megérint egy hozzá tartozó tárgyat (pszichometria), vagy gondoljunk az állatparapszichológusra, aki állítása szerint ki tudja olvasni egy kutya godolatait a róla készült fényképből.
James Alcock pszichológus szerint "a 'mágikus gondolkodás' két egymáshoz közeli történés között okozati viszony feltételezése, miközben valójában nincs bizonyíték az ok-okozati kapcsolatra. Például ha valaki úgy gondolja, hogy a keresztbe tett ujjak szerencsét hoznak, ezzel az ujjak keresztbe tevését összekapcsolja a későbbi kellemes eseményekkel, és ilyen módon oksági kapcsolatot teremt a két dolog között." Alock hozzáteszi, hogy az ember neurobiológiai alkata eleve predesztinálja a mágikus gondolkodást, és hátráltatja a kritikus szemléletmódot. Gondoljunk a szerencsejátékos csapdájára vagy a koincidenciáknak tulajdonított hatalmas jelentőségekre.
Két másik nyilvánvaló példája a mágikus gondolkodásnak Jung szinkronicitás-elmélete és Hahnemann homeopatikus teóriája (Stevens). További példaként a grafológiát (Beyerstein) és a tenyérjóslást említhetnénk. A pszichokinézis is a mágikus gondolkodás egy fajtájának tekinthető: olyan meggyőződés, mely szerint a gondolatok, szavak és taglejtés kihat a dolgokra, meghazudtolva ezzel az ok-okozatiság ismert törvényeit.
További olvasnivaló
Alcock, J. (1995) "The
Belief Engine," Skeptical Inquirer. 19(3): 255-263.
Beyerstein, Barry. "Graphology," in The Encyclopedia of the
Paranormal edited by Gordon Stein (Buffalo, N.Y.: Prometheus Books, 1996), pp.
309-324. Read the
article.
Beyerstein, Barry and Dayle F.
Beyerstein, editors, The Write Stuff -
Evaluations of Graphology, the Study of Handwriting Analysis (Buffalo, N.Y.:
Prometheus Books, 1991).
Frazer, James George. (1911-1915). The Golden Bough: A
Study in Magic and Religion. 3rd edition. London: Macmillan.
Touchstone Books 1996.
Harrold, Francis B. and Raymond A. Eve (1995). Cult Archaeology &
Creationism: Understanding Pseudoscientific Beliefs About the Past.
University of Iowa Press.
Neher, Andrew The Psychology of
Transcendence (1980). This Prentice-Hall book is out of print. Used
copies may be available from
Amazon.com. It was reissued in 1990 by Dover Books as
Paranormal and Transcendental Experience.
Radin, Dean (1997). The Conscious Universe - The Scientific Truth of
Psychic Phenomena. HarperCollins.
Reed, Graham. The Psychology of Anomalous Experience : A Cognitive
Approach (Buffalo, NY: Prometheus Books, 1988).
Rosengren, Karl S. et al. Editors (2000). Imagining the Impossible :
Magical, Scientific, and Religious Thinking in Children. Cambridge
University Press.
Stevens, Jr., Phillips. (2001) "Magical
Thinking in Complementary and Alternative Medicine," Skeptical
Inquirer. November/December.
Vyse, Stuart A. Believing in Magic: The Psychology of Superstition
(Oxford University Press 2000).
Zusne, Leonard and Warren Jones. Anomalistic Psychology: A
Study of Magical Thinking 2nd edition. (Lawrence Erlbaum Assoc. 1989).
