Elfogult megerősítés
"Az
emberi értelem jellemző és szakadatlan hibája,
hogy jobban izgatja a megerősítés, mint a cáfolat."
- Francis Bacon
Az elfogult megerősítés
a szelektív
gondolkodás
egy változata, mikor az alany hajlamos észlelni és
keresni a véleményét igazoló érveket,
de figyelmen kívül hagyja, nem keresi, illetve
alábecsüli az elképzeléseinek
ellentmondó tényeket. Például ha egy
orvos igazolni akarja, hogy teliholdkor több ember kerül
a sürgősségi ellátóba, hajlamossá
válhat a teliholdkor érkező betegeknek nagyobb
jelentőséget tulajdonítani, mint a máskor
érkezőknek, ez a hozzáállás pedig
idővel véglegesen meggyőzi a telihold illetve más
holdeffektusok
és a balesetek kapcsolatáról.
Ez a fajta tendencia a
megerősítő tények cáfolatoknál
nagyobb súllyal való latba vetésére
különösen káros lehet, mikor egyszerű
előítéleteknél alig többről van szó.
Ha a teóriánkat meggyőző tények és
hiteles kísérletek támasztják alá,
az elfogult megerősítésnek akkor sem szabad rossz
irányba terelnie minket. Valóban, ha vakokká
válunk az elméletünket kétségtelenül
cáfoló tényekkel szemben, máris
áthágtuk az ésszerű gondolkodás és
beszűkültség közötti határt.
Kísérletek is
igazolják, hogy az emberek általában túlzott
jeletőséget tulajdonítanak a megerősítő
információnak, más szóval a pozitív
vagy igazoló adatoknak. "Az igazoló tények
túlzott figyelembe vételének oka az, hogy
kognitíve könnyebb kezelni őket." (Gilovich
1993). Sokkal könnyebb felfogni, hogyan támaszt alá
egy tény egy álláspontot, mint azt, milyen
különböző módokon ütközhet vele.
Gondoljunk egy tipikus ESP
kísérletre vagy egy látszólagos
clarvoyant
(tisztánlátó) álomra:
a siker gyakran nyilvánvaló, vagy az eset könnyen
magyarázható sikerként, míg a negatív
példa negatív voltának már a
felismerése is nagyobb szellemi erőfeszítést
igényel, nem is beszélve fontosságának
felismeréséről. Az emberi elme eme tulajdonsága
befolyásolja a memóriát
is. Mikor egy álláspontra vonatkozó adatok
után kutatunk az emlékezetünkben, könnyebben
találunk azt megerősítő emlékeket.
A kutatók néha
beleesnek az elfogult megerősítés csapdájába:
úgy állítják fel a kísérleteket,
vagy olyan adatokkal dolgoznak, hogy az eredmények
alátámasszák a hipotézist. A
problémát olyan módon kezelik, hogy ne
kelljen a hipotézisnek ellentmondó tényekkel
szembesülni. Például a parapszichológusok
köztudottan alkalmazzák a korrekciós
feljegyzést
(opcionális kezdés és befejezés, arra
hivatkozva, hogy a pszí képességek nem
állandóak) az ESP-kutatásban.
A kísérletezők csökkenthetik az elfogult
megerősítés hatását, ha olyan
kollégával dolgoznak, aki egy ellentétes
elmélet híve. Folyamatosan emlékeznünk
kellene a jelenségre, és aktívan keresni a
hitünkkel ellenkező tényeket, azonban mivel ez
természetellenes, egy átlagos ember gyakorlatilag
elfogultságra van kárhoztatva.
Lásd még
ad
hoc hipotézis,
kognitív disszonancia,
csoportos megerősítés,
kontroll
study, szelektív
gondolkodás,
és önáltatás.
Az elfogult megerősítés
hatására a gyakorlatban lásd
"alternatív"
gyógymódok,
átkok,
ESP,
intuitívek,
hold hatása,
perszonológia,
növényi érzékelés,
Sokal tréfa,
kézrátételes
gyógyítás
További
olvasmányok
Az elfogult megerősítés
működését a Kennedy
merénylet összeesküvéselméletein
figyelhetjük meg. Jó lecke ez, melyből kiderül,
milyen könnyen látnak intelligens emberek bonyolult
összefüggéseket, ha álláspontjukat
támasztják alá, és milyen könnyen
veszik észre az ellentétes vélemény
hibáit. Bizonyos tények figyelmen kívül
hagyásával, és spekulációk
tényként való beállításával
bárki bizonyíthat gyakorlatilag bármit
tetszésének megfelelően.
Belsky,
Gary and Thomas Gilovich. Why Smart People Make Big Money
Mistakes-And How to Correct Them: Lessons from the New Science of
Behavioral Economics (Fireside, 2000).
Evans,
B. Bias in Human
Reasoning: Causes and Consequences
(Psychology Press, 1990).
Gilovich,
Thomas. How We Know
What Isn't' So:
The Fallibility of
Human Reason in Everyday Life
(New York: The Free Press, 1993).
Levine,
Robert. The Power of Persuasion - How We're Bought and Sold
by (John Wiley & Sons 2003)
Reason,
James. Human Error (Cambridge University Press 1990).
Shermer,
Michael. The Borderlands of Science: Where Sense Meets
Nonsense (Oxford University Press 2002).
Shermer,
Michael. Why People Believe Weird Things : Pseudoscience,
Superstition, and Other Confusions of Our Time 2nd ed. (Owl
Books 2002).
